Szikrával sokat haladtam ,,szelidítgetés" terén. :-))))))
Múltkor kint volt az állatorvos, most kivételesen a szobában hagytam a kutyákat, megkapták az oltásokat, és a bűzmirigyüket is kinyomattam. Nagyon jól viselkedett Szikra és Árnyék is. Nagyon büszke voltam rájuk. Árnyék az állatorvos lába elé feküdt míg az adminisztrált, Szikra pedig mögötte üldögélt. :-)
A séták előtt is mostmár sokkal jobb a helyzet, Szikrát cirka 5 másodperc alatt befogom. :-)
Egyszerűbb volt mint gondoltam. Eddig már nagyon sokféle módszerrel próbálkoztam, egyik sem vált be.
A mostani bevált módszer annyiból áll hogy séta előtt bezárom a házba Fidot és Árnyékot. Veszem Szikra pórázát és kimegyek a kertbe. Ekkor már egyébként Szikra is tisztában van vele hogy mi készül :-)
Eleinte próbálkozott hogy futkorászott körülöttem meg ugatott folyamatosan, de türelmes voltam vele. Hagytam hadd tombolja ki magát, nem vettem részt a ,,játékában".
Tehát kimegyek, megszagoltatom Szikrával a pórázt és addig várok míg magától ,,megadó, nyugodt" lelkiállapotba kerül. Ez úgy néz ki hogy leül és vár. Odamegyek hozzá lassan és nyugodtan, leguggolok és a pórázt hurkosra teszem. Lassan de határozottan áthúzom a fején a pórázt felállok, és már követ is :-)
Utána még kell gépészkednem a nyakörvekkel pórázokkal mert biztos ami biztos alapon mindig többféle felszerelést is adok Szikrára. Aztán ha ő megvan akkor pórázra tehetem Árnyékot és Fidot is.
Megvárom míg a kertben kitombolják magukat (bár elég nehéz nyugodtnak maradni) aztán mikor lecsendesednek és már nyugodtabbak is valamivel akkor felmegyünk a kapuhoz. Ott még kell egy kis ,,türelemjátékot" játszanunk mindanyiunknak. A kutyák legszívesebben kirongyolnának a kapun de ezt nem szabad nekik. Amikor lehiggadtak kinyitom a kaput (magamnak követelve a kaput és környékét) kimegyek, majd a pórázon lévő kutyákat kihívom. Kint azért kell 5-10 perc míg megint lehiggadnak de utána gyönyörűen jönnek mellettem. Én hozom mind3 kutyát. Fido a bal oldalamon, Szikra a jobb oldalamon, Árnyék pedig mögöttem jön. :-)
Múltkor azt is gyakoroltam Szikrával hogy ne féljen már annyira mindentől bent a házban sem hogy egy pórázzal hozzákötöttem Árnyékhoz. Árnyék szinte mindig bent van a házban mikor ott vagyok és Szikra eddig legtöbbször csak beszaladt-kiszaladt nem bírt lenyugodni. Így viszont hogy a teljesen relax állapotban lévő alvó Árnyékhoz kötöttem egész rövid idő alatt lenyugodott és ő is elaludt a szobában. :-)
Egy idő után levettem róluk a pórázt és Szikra már anélkül is bent maradt, sőt sokszor magától bejött és bent is maradt. :-)
Közben kapom a híreket.
A félős Árnyék és főképp Szikra olyannyira megkedvelték ezt a fajta ,,szobakutya életformát" hogy ki se lehet őket toloncolni a házból. :-))))
Reggel az az első hogy a teraszon toporognak hogy beakarnak menni a szobámba. Kinyílik az ajtó és már viharzanak is be. És hosszabb-rövidebb megszakításokkal késő estig bent szuszognak :-)
Úgy kell őket mindig átlépni, kerülgetni :-) esős, borús időben pedig automatikusan már nem a saját kutyaházukba hanem a házba rohannak be. Ha épp véletlenül zárva van az ajtó vagy a szúnyogháló akkor toporognak, böködik az ajtót, nyüszögnek míg benem lesznek engedve :-)
Én nagyon örülök neki hogy ennyire otthon érzik magukat, és Szikra is felszabadultabban viselkedik akkor is ha épp nem vagyok ott. És hogy ennyit haladtam vele az utóbbi időben.
AVE CESAR (MILLAN)!!!!!! :-)
